Elhalálozás, örökség

Question

Tisztelt Ügyvéd úr!

Speciális esettel-kérdéssel fordulok Önhöz.

Édesapám elhunyt 2018-ban. Én ezt az idén júniusban tudtam meg.A bátyám(aki már szintén elhunyt)a megkérdezésem nélkül,és az édesapám akarata ellenére elvitte magához,hogy ő majd gondját viseli. Én akkoriban Angliában éltem. Az édesapám jelezte felém,hogy a bátyámnak milyen gondolatai vannak. Amire hazaérkeztem az édesapámhoz,ő már nem tartózkodott a családi házunkban,a bátyám elvitte.

Természetesen elmentem a lakhelyére hogy miként is gondolta ő ezt így, hiszen az apummal megbeszéltük hogy hazajövök,és ápolom. Engem a bátyám a házába nem engedett be,rendőrt is akart hívni,mondván semmi keresnivalóm nincs ott. Nem telt el kb 2 hét,a felesége pereputtyát beköltöztette az édesapám házába. Oda sem tudtam bejutni. Az édesapám haláláról sem tájékoztattak,címzett nem található címen. A családi házunkat eladták, illetve az édesapámat rávették hogy adja el, miután a pereputty kiköltözött. A pénzt ami a házért kapott Apum, gyakorlatilag a maguk hasznára fordították.

Röviden -tömören ennyi amit most hirtelen le tudtam írni, remélem nem túl kesze-kusza.

Tudok ezügyben még valamit tenni,hogy az örökség rám eső részét megkapják?

Vagy ez már halott ügy....

Megköszönöm a válaszát!

Tisztelettel, üdvözlettel:

Enyedi Hajnalka 

Answer 1

Kedves Kérdező!

 Az Ön által leírt helyzetben – édesapja 2018-as halála, az, hogy erről csak idén értesült, a bátyja az akaratuk ellenére „elvitte” az édesapját, nem engedte Önt hozzá, majd a családi házba a felesége családját költöztette, végül az édesapját rábeszélték az ingatlan eladására, és a vételárat saját hasznukra használták fel – alapvetően két jogi szálat kell szétválasztani: (1) mi történt az örökséggel (hagyatékkal), és (2) mi történt azzal a vagyonnal, amit még az édesapja életében „kivettek” a vagyonból (a ház eladásával és a pénz elköltésével). Az öröklési jogi helyzet szempontjából fontos, hogy Ön az édesapja gyermeke, tehát törvényes örökös (Ptk. 7:20. § és köv.), és az ún. „öröklési igény” a Polgári Törvénykönyv 7:2. §-a szerint nem évül el, vagyis ha Önt a hagyatéki eljárásból kihagyták, akkor – elvileg időbeli korlát nélkül – pert indíthat a hagyatékot ténylegesen megszerzőkkel szemben, hogy az Önt megillető hányadot adják ki Önnek  Ehhez először azt kellene kideríteni, hogy volt-e hagyatéki eljárás édesapja halála után, és abban Önt örökösként feltüntették-e: a hagyatéki eljárást az utolsó belföldi lakóhely szerinti jegyző indítja, és az iratok a közjegyzőnél, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamarán keresztül beszerezhetők (hagyatékátadó végzés, hagyatéki leltár)  Ha kiderül, hogy a hagyatéki végzésben Önt nem vették figyelembe, akkor a hagyaték ténylegesen öröklő személy(ek) ellen öröklési pert lehet indítani; mivel az öröklési igény nem évül el, ez ma is elvileg lehetséges, ugyanakkor ilyenkor már bírósági perrel, és nem a hagyatéki eljárás „újranyitásával”, mert a hagyatéki eljárás megismétlésére irányuló kérelmet a jogerős hagyatékátadó végzéstől számított egy éven belül kellett volna előterjeszteni  A másik, nehezebb kérdés az, hogy a családi házzal és a vételárral mi történt: ha az ingatlant még az édesapja életében eladták, akkor az már nem hagyaték, vagyis nem „örökségként” jelenik meg, hanem az eladásból származó pénzösszeg lett volna az édesapja vagyona; ha ezt a pénzt ő maga ajándékozta a bátyjának vagy annak családjának, akkor ez jogilag ajándékozásnak minősülhet, amelyet a kötelesrész alapjához hozzá lehet számítani, de a kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül a Ptk. 7:76. § alapján.  Mivel édesapja 2018-ban hunyt el, a kötelesrészre – általános szabály szerint – legkésőbb 2023-ig lehetett volna pert indítani, tehát ha most lépne, a bíróság nagy valószínűséggel elévülésre hivatkozva elutasítaná a kifejezetten „kötelesrészi” igényt. Más kérdés, hogy ha az adásvétel olyan körülmények között történt, hogy az édesapja már nem volt beszámítható, vagy súlyos fenyegetés, kényszer, csalárd rászedés hatása alatt állt, akkor az adásvételi szerződés érvénytelensége  is felmerülhet; a semmis szerződésre elvileg elévülési idő nélkül lehet hivatkozni, de a bíróság csak akkor fogadja el, ha nagyon erős bizonyítékokkal (orvosi iratok, tanúk, esetleges gondnokság alá helyezés, stb.) igazolható, hogy az édesapja az ügyletkötéskor nem volt cselekvőképes, vagy a szerződés nyilvánvalóan jogszabályba ütközött. Összességében tehát: ha volt hagyatéki eljárás, és Önt kihagyták, az öröklési igényt – elvileg – ma is érvényesítheti a hagyatékot ténylegesen megszerzőkkel szemben, de ez már polgári peres eljárást és ügyvédi képviseletet igényel; a konkrét ház eladásából származó pénz visszaszerzése viszont időmúlás (2018 óta eltelt több mint öt év) miatt csak nagyon szűk – főleg érvénytelenségre alapított –  erős bizonyítékokkal lenne próbálható, és reálisan kockázatos, bizonytalan kimenetelű per lenne. Nem mondanám tehát, hogy „teljesen halott ügy”, de a történtek időpontja és a kötelesrész öt éves elévülése miatt ma már csak korlátozott és nehéz jogi lehetőségek állnak rendelkezésre.

Üdv

a PROKATOR-NET jogi csapata

 Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.